Az alacsonyabb költséghányad mellett működő vállalkozásoknak megéri az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választaniuk még akkor is, ha annak kulcsa jövőre 30 százalékra emelkedik, de ha sok a költség vagy alacsony az árbevétel, akkor érdemes lehet váltani. Az utóbbi évek sikeradóját alkalmazók mindenesetre a júliusi áfaemelésen is nyernek.
A kormány 2010-es adójavaslata tartalmazza a 25 százalékos eva-kulcs öt százalékpontos emelését. Ez a lépés a július elsejei áfaemelés nyomán várható volt, mivel az önmagában 10 százalékkal többet hagyott volna az az áfával növelt bevétel után adózó evás vállalkozásoknál. Az a vállalkozás érdekében jelentkező költségektől függ, hogy ebből az összegből mennyi marad végül a zsebükben.
Jelenleg a 25 százalékos eva és a 20 százalékos áfa mellett a bevétel 90 százaléka marad a cégnél adózás után, 2010-től ez az arány 87,5 százalékra csökkenhet.
Hogy jövőre megéri-e az evát választani, vagy érdemes inkább kijelentkezni és átállni a társasági adózásra, illetve egyéni vállalkozóknál a személyi jövedelemadózásra, az ugyancsak a költségszinttől függ.
Bővül az adóalapot növelő tételek köre
A kormány tervei szerint a társasági adó a 4 százalékos különadó megszüntetésével párhuzamosan a jelenlegi 16 százalékról 19-re emelkedik, és ennek megfelelően az egyéni vállalkozók által fizetendő szja is 19 százalékra nő. A társasági adókedvezményeket jelentősen megnyírbálják, de bizonyos feltételek teljesülése esetén 50 millió forintig életben maradna a 10 százalékos kulcs. Bővül az adóalapot növelő tételek köre is, többek között a cégek által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék értékével.
Az érintett magánszemélyeknek azt is érdemes figyelembe venniük, hogy a tagi jövedelemként felvett összeg a társaságnak elszámolható költség ugyan, de személyi jövedelemadót, sőt bizonyos esetekben - a nyugdíjjárulékfizetés felső határát, idén 7,446 millió forintot meghaladó rész után - különadót is fizetni kell, amit a jövő évtől sem tervez eltörölni a Bajnai-kabinet.
A költségszinttől függ
Egy társaságnak 20 millió forinthoz közeli árbevétel esetében akkor érdemes a társasági adót választania, ha elszámolható költségeinek összege legalább az árbevétel 50-60 százalékát eléri - mondta az [origo]-nak Sinka Júlia. Az adószakértő számításai szerint ennél alacsonyabb költségszintnél az eva akkor is kifizetődőbb, ha 5 százalékponttal emelkedik jövőre. A társasági adózással járnak jobban azok a vállalkozások, amelyeknek árbevétele nem haladja meg a 4-5 millió forintot, és legalább egy alkalmazottjuk, tagjuk van, aki után a minimum járulékalap után megfizetik a járulékokat.
Mikor éri meg evázni?*
eva |
társasági adó |
|
Bruttó árbevétel (millió forint) |
19,2 |
19,2 |
eva (30 százalék) |
5,76 |
- |
Társasági adó (19 százalék) |
- |
2,59 |
Fizetendő áfa (25 százalék) |
- |
3,84 |
Kivehető osztalék (millió forint) |
11,52 |
11,042 |
Osztalékadó (25 százalék) |
- |
2,76 |
EHO az osztalék után (14 százalék) |
- |
0,728 |
Összes kötelezettség (millió forint) |
5,76 |
9,726 |
Összes kötelezettség és nettó osztalék aránya |
0,5 |
1,28 |
*A számítás során egy kettős könyvvezetésű betéti társaságot veszünk alapul, melynek éves bruttó árbevétele 19,2 millió forint, költséghányada 10 százalék, a költségeinek fele tartalmaz levonható áfát, és a két, 50-50 százalékban tulajdonos tag az adózott eredmény egészét kiveszi osztalékként.
Forrás: www.sinkatax.hu
A munkabérrel, tagi jövedelemmel és az ezt terhelő, költségként elszámolható járulékterhekkel - a munkáltatói közterhek 5 százalékpontos csökkentése és a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése mellett - elérhető az 50 százalékos költségszint, aminél a társasági adózás a kifizetődőbb - tette hozzá Sinka Júlia.
Ha az éves árbevétel 5 és 20 millió forint közé esik, akkor a költségszinten túl a költségek összetétele (például a levonható aránya) is befolyásolja a kötelezettségek alakulását. Ha a társaság 10 százalékos mértékű társasági adót fizet, akkor is a fenti költségszerkezet esetében éri meg az eva hatálya alá bejelentkeznie.
Sikeres, de ellentmondásos adónem
Az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése a 2002-es választási kampányban vetődött fel, és az új kormány megalakulása után az egyik szinte azonnal teljesített ígéret lett belőle. Miután az eva a szabályaiból eredően bizonyos szakmáknak és foglalkozásoknak biztosított kifejezetten előnyös adózási feltételeket, így sok kritika is érte bevezetése után, és időről időre fel is bukkan a megszüntetésének ötlete. Az eva mellett jellemzően azt szokták felhozni, hogy egyszerűsíti a kisebb vállalkozások adminisztrációs terheit, csökkenti az adórátát, és javítja az adózási morált.
A számok egyértelműen az eva mellett szólnak: a Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint egyszerűsített vállalkozói adó címén az államkincstár 2003-as bevétele 31 milliárd forint volt, azaz csaknem duplája a16 milliárd forintos éves előirányzatnak. A bevételek szinte minden évben nőttek, 2004-ben a központi költségvetésbe 67 milliárd forintot fizettek be az evások, 2007-ben már több mint 150 milliárd, tavaly pedig már 166,5 milliárd forint volt ezen a címen a bevétel. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2003-ban 60 ezren eváztak, ma pedig nagyjából 100 ezren.



